Önmasszázs · 導引
Öt perc do-in reggelre: önmasszázs az íróasztal előtt
A shiatsu nem a rendelőben született, hanem a családokban. Japánban évszázadokon át a mindennapi élet része volt, hogy az emberek megnyomkodták a saját vállukat, kezüket, lábfejüket — nem kezelésként, hanem úgy, ahogy fogat mosunk. Ennek a hagyománynak a neve do-in (導引).
A szó két jele „vezetést” és „nyújtást” jelent. A gyakorlat a kínai daoyin hagyományból ered, amely a légzést, a nyújtást és az önmasszázst kapcsolja össze — ugyanabból a tőről, mint a csikung.
Mi a do-in
A japán önkezelési irodalom a tsubo (ツボ) szót használja azokra a pontokra, amelyeket nyomunk. A hivatalos megnevezésük keiketsu (経穴), és a keiraku (経絡), vagyis a meridiánok vonalán helyezkednek el. A hagyomány tizennégy fő meridiánt tart számon.
A gondolat, amely az egészet összetartja: a pontok és a szervek összefüggenek, ezért ha egy szerv-kör kibillen, a hozzá tartozó pont is megváltozik — nyomásra érzékennyé, keményebbé válik, néha a bőr színe is más lesz. Ez fordítva is igaz: a ponton keresztül vissza lehet hatni a körre.
A három szabály
A japán forrásokban feltűnően egységes, mit tartanak fontosnak — és szinte mindegyik ugyanazt a három dolgot hangsúlyozza:
1. A „fájdalmasan jóleső” határ
Az erősség mértéke a ita-kimochi-ii (痛気持ちいい): fájdalmas, de jóleső. Ha összeszorítod a fogad, túl erős. A több erő nem gyorsítja a hatást — a szövet védekezni kezd, és a nyomás után izomláz-szerű érzés vagy bevérzés maradhat utána.
2. Három-öt másodperc, három-öt alkalommal
A visszatérő ajánlás: egy ponton három-öt másodpercig maradj, és ezt napközben három-öt alkalommal ismételd. Nem egy hosszú, kemény menet — hanem rövid, gyakori figyelem.
3. Előbb a nyugalom, aztán a nyomás
Feszült vállal nyomkodni értelmetlen, sőt ellentétes hatású: a feszes izomzat még jobban összehúzódik. Először ülj le, engedd le a vállad, és végy néhány lassú lélegzetet. A kilégzésre nyomj, a belégzésre engedj.
Nem az számít, milyen erősen nyomsz. Az, hogy közben lélegzel-e.
Négy pont, amit érdemes ismerni
合谷 · gókoku — a kéz „mindenes” pontja
A kézfejen, a hüvelykujj és a mutatóujj csontjának találkozásánál, kissé a mutatóujj felé. A japán önkezelési irodalom leggyakrabban említett pontja; hagyományosan különösen a nyaktól felfelé jelentkező panaszoknál használják. Ülő munka közben is elérhető, feltűnés nélkül.
風池 · fúcsi — a tarkó mélyedése
A koponya alsó peremén, a nyakizmok két oldalán tapintható két gödröcske. Hüvelykujjal, enyhén felfelé irányuló nyomással. Képernyő előtt töltött órák után ez az a hely, ahol a fej és a nyak találkozása elakad.
肩井 · kensei — a váll teteje
A nyak töve és a vállcsúcs közötti szakasz közepe — az a pont, amit ösztönösen megfog az ember, ha fáj a válla. Az ellenkező kéz középső ujjával, a kilégzésre süllyesztve.
命門 · meimon — az „élet kapuja”
A derék közepén, a gerincen, pontosan a köldök mögött; a hagyomány szerint a lelógó könyököket összekötő vonal magasságában. A vese köréhez tartozik, és a hagyomány a veleszületett életerővel hozza kapcsolatba. Nyomás helyett a legjobb, ha egyszerűen meleg tenyeret vagy melegítő párnát teszel rá néhány percre — különösen hideg időben.
Az ötperces sorozat
Reggel, vagy bármikor a nap közben, amikor észreveszed, hogy felhúzott vállal ülsz:
Ülj le és lélegezz — 30 másodperc
Talpak a földön, váll leengedve. Négy lassú lélegzet, minden kilégzésnél engedj valamennyit a vállon.
Kézfej — 1 perc
A gókoku pont mindkét kézen, öt másodperc nyomás kilégzésre, ötször. Utána dörzsöld át az egész kézfejet és minden ujjat tőből a hegyéig.
Tarkó — 1 perc
A fúcsi mélyedések hüvelykkel, öt másodperc, ötször. Közben engedd a fejed picit hátradőlni, de ne told erővel.
Váll — 1 perc
A kensei pont mindkét oldalon. Utána emeld fel a vállad a füledhez belégzésre, és ejtsd le hirtelen kilégzésre — háromszor.
Derék — 1,5 perc
Dörzsöld össze a tenyered, amíg meleg lesz, és tedd a derekad közepére. Maradj ott mozdulatlanul, amíg a meleg átjárja. Ez a sorozat legfontosabb és legkevésbé látványos része.
Mikor ne csináld
Sérült vagy gyulladt bőrfelületen, lázas állapotban, friss sérülés környékén, illetve ha rosszul érzed magad, hagyd ki. Várandósság idején több hagyományos pont — köztük a gókoku és a kensei — kifejezetten kerülendő, ezért ilyenkor csak szakemberrel egyeztetve gyakorolj. Ha a fájdalom erős, tartós, vagy zsibbadás, erőtlenség kíséri, az orvosi vizsgálatot kíván: az önmasszázs ilyenkor nem megoldás, csak halasztás.
A do-in nem helyettesíti a kezelést, és nem is annak kicsinyített mása. Más a szerepe: a kezelés kimozdít egy állapotból, a napi néhány perc pedig segít abban, hogy ne csússz vissza ugyanoda a következő hétre.